Mezei nyúl elleni védekezés

A mezei nyulak táplálkozásának fő forrása, termetük miatt a napraforgó 2-4 szikleveles állapotban lévő fejlettsége. Legtöbbször a folyadék hiánya miatt rágja a hajtásokat, mivel azoknak a nedvességtartalmuk 90%-ot is eléri. Jellegzetes a nyulak okozta károsításra, hogy a vad „ráül” egy sorra, és addig rágja a hajtásokat, amíg a kellő mennyiséget el nem fogyasztotta, vagy egyéb külső inger éri. Ezért a nyulak okozta kárkép az, amikor egy sorban egymás utáni tövek vannak lerágva, tehát a károsítás nincs megszakítva a soron belül.

Mezei nyúl elleni védekezés

A szaghatáson alapuló szerek ideig-óráig nyújtanak védelmet a kultúrában, mivel a vad megszokja az adott szagot és nem párosítja veszéllyel, ezért tovább fogja pusztítani az adott kultúrát.

A fény és hanghatás, valamint az emberi jelenlét sem nyújt kellő biztonságot, mivel a folyadék és táplálék hiánya arra készteti, hogy a területen maradjon. Így megbújva esetleg pár sorra odébb szaladva a táplálkozást tovább folytatja.

Ezért a nyulak elleni legbiztosabb védekezés az, amikor íz hatáson alapuló szerrel permetezzük le a teljes védendő területet, hogy a táblában minden egyes tő olyan anyaggal legyen bevonva melyet a nyulak nem tolerálnak. Az íz hatású szer használata mellé ajánlatos már külön szaghatású vadriasztó szert is alkalmazni, mert a vad megtanulja, hogy a szagsorompóval védett területen az adott növény, számára ehetetlen. Így a vad nagy eséllyel átvált olyan területre ahol számára fogyasztható, tehát vadriasztó szerrel nem kezelt növényeket fog találni.

A vegyszeres kezeléseket addig kell alkalmazni, amíg a növény vegetációs ciklusa el nem éri azt a magasságot, amikor arra az említett vad már nem jelent veszélyt. A károsítás veszélyének ideje attól függ, hogy a vetés után aszályos, avagy csapadékos az időjárás. Amennyiben száraz, esőmentes az idő akkor lassabban fejlődik a növény tehát később éri el azt a magasságot, amikor azt már a nyulak nem érik el. Továbbá az aszályos időben a nyulak is kevesebb folyadékhoz jutnak egyéb forrásból, így hatványozottan keresni fogják a napraforgó táblákat, tehát a vetésterület jóval nagyobb kockázatnak van kitéve, mint egy csapadékos időben.

Amennyiben a területet nem védték, vagy annak ellenére kár keletkezett, akkor mielőbb jeleznünk kell a kár eseményét a vadászatra jogosulttal, vagy szakértőt kell kihívnunk, mert a két szikleveles állapotban lerágott hajtások szára rövid idő alatt el fog száradni. Miután a száradás bekövetkezett, már a szakértő sem fogja megállapítani, hogy azon tövek pusztulását vad rágás okozta-e, vagy más okból semmisültek meg a tövek, tehát a kárunkat nem tudjuk érvényesíteni.